A bontás mindig könnyebb, mint az építés!
Építs kreatívan, és küldd el nekünk!
menu

» Játszani belülről kell, nem pedig a külsőre koncentrálva «

A fekete kincs

Abba már belegondoltál-e valaha, hogy vannak olyan növények, amelyek az egész emberiség történelmét megváltoztatták? Vizsgáld meg, hány növényfaj van otthon az udvaron, kertben, vagy ha ez nincs, akkor egy parkban, vagy az út szélén! Vedd észre a „gazokat” és a fű között növő mohát is! Még ilyen kis méretű közösségben is rengeteg faj élhet.

A fekete kincs

Harasztok

A harasztok törzse manapság nagyon kevés képviselővel rendelkezik a növényvilágban, és nem is nagyon jelentősek. Sokan talán nem is hallottak róluk. Mégis miféle történelemformáló szerep jut egy ilyen jelentéktelen növénycsoportnak? Valójában nem azok a harasztok voltak befolyással a történelem menetére, amelyek most nőnek körülöttünk, hanem amelyek évmilliókkal ezelőtt éltek.

Az élővilág mintegy 380 millió évvel ezelőtt hódította meg a szárazföldeket, a harasztok a mohákkal és a páfrányokkal együtt az első szárazföldi növények között voltak. Földtörténeti szempontból rövid időn belül fa termetű növényekké alakultak, ezek elszaporodásával pedig kialakultak az első erdők. Mivel a harasztok szaporodásához elengedhetetlen a víz, ezek az erdők mocsarakban nőttek. Az elpusztult fák anyaga a mocsarak oxigénszegény, vizes talajában nem tudott lebomlani, így elképesztően sok növényi szerves anyag halmozódott fel. Ahogy egyre több és több üledék rakódott ezekre a növényi maradványokkal teli rétegekre, egyre mélyebbre kerültek, és az egyre magasabb hőmérsékleten a szerves anyag átalakult és kőszénné vált. A Föld történetének eme szakaszát, amely 360-300 millió évvel ezelőtt zajlott, karbon időszaknak nevezzük.

Kőszén természetesen más időszakokban is keletkezett, ha megfelelőek voltak a feltételek a kialakulásához és a megmaradásához (például a Gerecsében bányászott szenek csak kb. 50-40 millió évesek). De a karbon időszakban keletkezett a Föld kőszénkészletének csaknem fele, amelyet Nagy-Britannia szerte és az észak-amerikai Appalache hegységben bányásztak, bányásznak. Ez a kőszén volt az ipari forradalom mozgatórugója az 1700-as évek végétől. Szénnel táplált gőzgépet már korábban is használtak, de a gőzenergia James Watt 1769-es szabadalma után terjedt el viharos gyorsasággal. Az iparban és a közlekedésben egyaránt fontos szerep jutott neki. A 20. század közepétől a közlekedésben a kőolaj, az iparban pedig a villamos energia vette át a helyét, de a szénnek még manapság is jelentős szerepe van a villamos energia előállításában, sok sikeres vállalkozás épült ezekre az iparágakra.

Az ipari forradalom megváltoztatta a társadalmat. Ahogy a mezőgazdaságot is elkezdték gépesíteni, sok ember vidékről a városokba költözött és az új gyárakban találtak maguknak munkát. Az urbanizáció és a munkásosztály kialakulása jellemezte ezt az időszakot, akiknek jelentős politikai szerep jutott a 19-20. század folyamán.

A fejlődésnek azonban ára van. A szén elégetéséből származó korom egy súlyos városi problémához vezetett – a szmoghoz. A viktoriánus Anglia legsúlyosabb környezeti problémája volt, hiszen a szmog megtámadja a tüdőt, súlyosbítja a légzőszervi megbetegedéseket, így lecsökkenti a várható élettartamot. A levegőben lebegő füst- és a koromrészecskék elsötétítették a napot is, így az amúgy is felhős Nagy-Britanniában sok ember szenvedett D-vitamin hiánytól. Az ennek következtében fellépő csontokat érintő betegséget nem véletlenül hívják angolkórnak. A szén elégetéséhez szorosan kötődik a savas eső is. A szénben mindig van kén, amely kén-dioxiddá ég el, majd vízzel érintkezve kénsavvá alakul, amely a növényeket és az épületeket egyaránt károsítja.

És persze a globális felmelegedésről sem szabad megfeledkezni. A kőszén és a kőolaj olyan szenet tartalmaz, amely évmilliókkal ezelőtt raktározódott el a föld belsejében, és a természetes folyamatok nem tudják ugyanilyen sebességgel visszajuttatni oda. Ez a szén-dioxid légköri felhalmozódását eredményezi, amely erős üvegházgáz, így felmelegedést okoz. A klíma folyamatosan változott a Föld története során, azonban soha sem ilyen gyors tempóban, mint az emberi tevékenység hatására. Az élőlények és az ökoszisztémák nehezen tudnak lépést tartani az általunk diktált tempóval, így számtalan faj és életközösség került a kihalás szélére.