A bontás mindig könnyebb, mint az építés!
Építs kreatívan, és küldd el nekünk!
menu

» Játszani belülről kell, nem pedig a külsőre koncentrálva «

A Búza a civilizációk szülője

Nem túlzás azt állítani, hogy itt Európában a búza a legfontosabb tápláléknövényünk. Egész évben jól tárolható, és rengetegféle ételt készítünk belőle: lisztté vagy darává lehet őrölni, kenyér, tészta, édességek készülnek belőle, de leveseket és főzelékeket is sűrítünk vele.

A Búza a civilizációk szülője

Alkoholos italok alapanyagaként is fel lehet használni, például sör, vodka, whiskey készítésére, hogy néhányat említsünk. Azt, hogy mennyire az életünk nélkülözhetetlen része, az tudhatja csak igazán, aki betegség (pl. gluténérzékenység) miatt nem fogyaszthat gabonát, mert nagyon nehéz még egy ilyen sokoldalú (és persze olcsó) növényre bukkanni.

Emiatt már az ősember is előszeretettel fogyasztotta más gabonafélékkel együtt, hiszen a jégkorszaki sztyeppéken ezek gyakori növények voltak. A búza termesztése mintegy 9-10 ezer évvel ezelőtt kezdődött a Közel-Keleten, és 1-2 ezer éven belül elterjedt Európában is. A vadászó-gyűjtögető életmódról a földművelésre való áttérést hívjuk neolitikus forradalomnak.

Keserves és nehéz munka volt a fa- és kőszerszámokkal feltörni a földeket, de számos előnye volt. A földműveléssel együtt járt a letelepedés is, a letelepedéssel pedig a falvak és a városok kialakulása. A földműveléssel jóval több élelmet tudtak termelni az emberek, ezért a népességszám jelentősen megugrott. Már nem kellett mindenkinek az élelemszerzéssel foglalkoznia, így kialakult a társadalmi rétegződés: a földművesek mellett kézművesek, kereskedők, katonák, papok voltak a városok lakói.

A szántás-vetés és az aratás hosszú évszázadokon keresztül az év fontos eseményei voltak. A legszegényebbek számára a búza alapvető, majdhogynem kizárólagos táplálék volt, így nem csoda, hogy rengeteg mese, monda, babona, népszokás, szólásmondás kapcsolódik a búzához, a liszthez és a kenyérhez. Még az imáinkba is belefoglaljuk: Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.

A búzatermesztés a társadalmi szerveződés mellett a tájat is jelentősen átalakította. Ahogy növekedett a népesség, az emberek egyre több földet műveltek meg: erdőket irtottak ki és mocsarakat csapoltak le, hogy új termőföldhöz jussanak. Európa nagy részén a közelmúltig vízimalmokkal végezték a gabona őrlését, a folyókat, patakokat elterelték és felduzzasztották.

Amíg elegendő búza jutott mindenkinek, addig a társadalom jól működött. Ha azonban a rossz termés vagy háború miatt gabonahiány volt, azt mindig a széles paraszti rétegek szenvedték meg. Hideg, esős nyarak jellemezték a 14. század első felét, nem érett meg a gabona, folyamatosan éhínségekkel kellett megküzdenie a lakosságnak. A háborúk pedig csak tetézték a dolgot, így nem csoda, hogy a század közepén kitörő pestisjárvány a legyengült lakosság negyedét-felét kiirtotta. A hideg, nedves időjárás volt az okozója a gabonahiánynak az 1780-as években is, aminek az lett az eredménye, hogy 1789-ben kitört a nagy francia forradalom, XVI. Lajos királyt és Marie Antoinette királynét lefejezték és kikiáltották a köztársaságot.

A mai hírek szerint, a műtrágyák, a gyomirtók és a gépek korában az éhínségnek nyoma sincs, az új fajtáknak köszönhetően a korábbiaknál sokkal nagyobb terméshozamot érünk el. Ennek is van azonban visszaütője, az egyre növekvő környezetszennyezés.


Címkék: HírekA kocka el van vetve!Hírek Dátum: 2019-09-10